Hát ez nem jött össze. A nyelvvizsga hiányzott...Talán jövőre...most nézelődök. Vagyis majd. Még kell 1 nap nyugalom...384 vagy 404...384hez kellett volna a nyelvvizsga pontszám...azt hiszem...az sem teljesen...Mindegy. Már nem számít. OKJ. Jogi. Azt hiszem.
Már félig elmosogattam. Későn feküdtem, de nem ment az alvás. El akartam mondani anyának. Elmondtam. Normális volt. Jövőre. Vesztettem.
Mostanában nem vagyok éppen kommunikatív. Szóval...Nagyon nem :) Lassan engedek. Ha beszélnek hozzám reagálok. Persze. Csak nem vagyok oké. Megint. DE nem baj. Igyekszem nyugton maradni, habár egyre nehezebben megy.
Elvágyódok innen. Messzire. Pécsre, Szegedre vagy akár Debrecenbe. Vagy Londonba. El innen. Unom. Utálom. Szinte nem is élek csak éppen létezem, de ez nem ugyanaz. Mi okozza? Én. Ő. A Falu.
Éassan megy az írás. Annyi minden van a fejemben. Nem írom le sokszor aztán jön valami őj. Kreatív vagyok, de lusta. Valami korlátoz. Jó. Én magamat.
Befejeztem. Néhány dolog jól közrejátszik, de nem vagyok szomoró. Sírós vagyok, de mégsem.
Ehh. Igen. Tipikus én.
Peace!
