Megvan a telefon anyának. Közösen tőlünk. Közben apától, de ez van. Megkönnyebbültem, hogy megvan. Komolyan. (Remélem anya nem kavar be és nem vesz addig magának...)
Vettem körömlakkot is. Volt amit nem tudtam tegnap. Színben.
Aki lehülyepicsázott (ami nem vagyok) elköltözik blogolról. Asszem. Talán. Miért írtam le? Mert gyökér vagyok :D
Statisztikán storyt írtam (ezzel kapcsban plusz sömi Szilviének, aki nem vett sztem komolyan :D) meg felírtam a példa számokat. Jó arány. Dupla volt.
Szociológián annyira ásítoztam, hogy könnyeztem. Szóval durván. A második órán 2 percenként néztem az órát negyedtől 45-ig. Jegyzeteltem is...Dupla volt ez is ofkorsz.
Informatikán a gép kikapcsoltatás előtt lecsórtam a szükséges anyagot, teló árat néztem, aztán bambultam, zenét hallgattam és figyeltem a prezentációt a power point bemutatásáról. Óvodás bemutató volt. Főleg, h a bemutatókkal (is) elvagyok, ahogy a worddel... NC.
17:15:27- Már bánom, hogy belefolytam abba az egészbe Tommynál.17:15:45 Penge vagyok abban, hogy feltépjem a saját sebeimet... Vagy a "családi" sebeket. Pedig magáról az emberről sokat beszélünk. A vasárnapok és a Pepsi cola :) Ja és a nagy hang...
Az utolsó hetekben már nem láthattuk. Azt a képet akarták rögzíteni. Azokat a vasárnapi ebédeket. A hangulatokat. (azóta nincs sok közös vasárnapi ebéd...egyszer még apa bepróbálkoztatta egy munkatársát, de csúnya pofáraesés volt a fogadtatásunk.)
Nem volt családtag...és mégis az volt...
21:41:06- délután bealudtam. 8kor keltem fel. 1 órát aludhattam. Jah akkor este aludtam be.