Vajon miért nem írok, ha lenne mit?

Többek között azt, hogy Nino asszem bekaphatja a bal bokámat. Bedobom a törülközőt és belenyugszom, hogy sose lesz senkim. Ámen. (Írtam volna mást is, aki bekaphatja, de csakis Nino után.)

Szóval többet azért nem, mert olyan ember is olvas, akit nem szeretnék (már) itt tudni a blogomon. Nem fogja megérteni, hogy miért, de nem érdekel. Nem blogolos, bár volt blogja, de ne firtassuk. Nem állandó kommentelőkről van szó és nem olyanokról, akikhez mostanság kommentelek, vagy akikhez kommenteltem. Akinek nem inge, az ne vegye magára :)

Ha már itt vagyok mondjuk akár írhatok is szabadon. Sértődés úgyis lesz és én leszek mindenki számára szemétnek beállítva.

Szóval. Utálom, hogy beleköt abba, hogy hova lettem blogról. Azt is utálom, hogy a blogba írtakkal baszogat és idéz. Rossz ez na.

Más is bosszant. Az, hogy a hátam mögött szervezkedik, és hetek óta húzza a vallomást, amit baromira tudok már azóta mióta említette. Átlátszó. Újra és újra ugyanaz a műsor. Unalmas is, mert már egyszer előadtam a "nem leszünk többek, csak barátok" című műsoromat.

Amúgy megvagyok, csak nincs hangulatom pötyögni sokszor. Most is többet írtam, mint akartam, de már igazán kellett. Habár tudom, hogy most aztán a nyakamba borul minden és megint én leszek a főgonosz, akit lebasznak, hogy legyen már normális. Ha az vagyok, akkor meg jön ez az egész. Igazából nem is értem...

Amúgy összeszámoltam, hogy sac. 20 embernek emlegettem a hörcsögszexet, mert lesznek köshörik és jó lenne elpasszintani, meg mert nem alszom tőle...Azért ennyi emberre nem indultam rá, csak ilyen hülyeségekről is beszélek barátokkal, osztálytársakkal, haverokkal.

Eléggé fáj a fejem. Még másolnom kell osztálytársamnak, meg lassan az angol beadandót megírni. Péntekig :)

Na. Sok voltam úgy érzem mostmár.

Storyt is kéne már írnom, mert felkavartam itt az álló vizet és most újra visszaáll, mert nem is írok. Blah.