Ma voltaz utolsó napunk a suliban a vizsgák előtt. érdekes volt. 2 vizsgakurzuson dumáltunk, 2 angolon meg tanultunk, de legalább így nyelvviszgával a zsebemben értem a passive szerkezetet. Kis nosztalgia is volt.

Az egyik osztálytársam nagyon meglepett minket. Mindenkinek adott egy kis csomagocskát egy személyre szóló verssel és egy fényképpel magáról, aminek a hátulján az van, hogy kitől van és mikor kaptam, plusz egy személyre szóló idézet. Azt mondta, hogy akiket megkedvelt azokat valahogy emlékeztetnie kell magára.

Nagyon aranyos és kedves búcsúgesztus volt.

Ez a vers. Némely sora nagyon meglepett és bele is pirultam, de nagyon tetszett és nagyon örültem neki. Tényleg :) Kicsit ismer. Jó volt.

Ez pedig az idézet, ami a fényképe hátoldalán van üdvözlő szövegként a kitől kinek mellett. Erről beszéltem vele csütörtökön msn-n. A mosolyról és arról, hogy ritkán lát mosolyogni. Megható.

Utána csináltunk osztályképet is. Kíváncsi vagyok gépen, hogy fognak kinézni.

Ezeken kívül elég szutyok nap volt. Egy osztálytársamra haragszom. A többiekkel elvagyok. Egyébként nem szeretem Úspestet, mert könnyű eltévedni. tanulság: Járókelőtől ne kérdezz csak óvónőktől. Ha ezt betartottam volna 10 perc alatt odatalálok - és ha nem vagyok vaksi amikor leszálltam a villamosról - és nem kóválygok 2 órát majdnem. Fáj a lábam. Érdekes csütörtököm lesz. Regge emelet angol érettségi, délután jogi informatika vizsga.

Éhes vagyok. keresni kellene valami kaját. Kellene. Vagy nem.