I keep my promises.

Elsuhant a náluk töltött 7 nap, alig emlékszem konkrét dolgokra. 

Az biztos, hogy szombaton ZP-ben voltunk Barabonto és The Grenma koncerten. Akadt néhány vicces pillanat... Az első az volt, hogy odajött hozzánk egy csaj, lenyomott 3 puszit nekem, majd Ábelnek, bemutatkozott, majd elég hangosan mondott valamit az ifjú párról, mire a barátnője megkérdezte, hogy "ugye együtt vagytok?", aztán csókot, majd szájrapuszit követelt. Utólag vicces, akkor kellemetlen volt, hogy kb. mindenki odanézett. Végül közölte, hogy sokáig legyünk még együtt, majd elment és egy másik asztalt boldogított tovább. :D A következő vicces momentum az volt, hogy a sok tini után hozzánk is odajött a biztiőr elkérni a személyit, majd látványosan meglepődött a korunkon. :D A koncert jó volt, bár Ő a délelőtti edzés, én pedig az ajándéka után járás és vásárlás kombó miatt voltam picit fáradt.

Másnap megint keltünk, mert ment dolgozni - kivételesen hétvégén is - és elkísértem. Kíváncsi voltam a fagyikeverés menetére. Utána visszamentönk hozzájuk. Ebédeltünk, pakoltunk blabla. (Mielőtt elindultunk reggel, a szülei is megérkeztek Bulgáriából.) A délutáni tervek félresiklottak, így a Macipark kiesett, fagyizni és éjszakai túrázni viszont voltunk. A túra elején volt egy összezörrenésünk, de megoldódott a probléma, aztán elnézést is kért, amivel talán a másik ügy végére is pont került. A túra furcsa volt, tavaly jobban élveztem, talán a csapat volt összetartóbb. Most írhatnék Balázs hisztisségéről és viselkedéséről, ami számomra elcseszte az egészet a végére, de felesleges erről bővebben szót ejteni. (+ ha valaki nem akarja, hogy bármilyen módon az élete része legyek, mert nem kaphatta meg, amit akart, akkor bassza meg.) Hétfő reggel fél6-ra ártünk vissza hozzájuk. Átfagytunk és fáradtak voltunk. (A túra hamar véget ért, - 00:20-ra fent voltunk - aztán jött az eredményhirdetés 2 körül, majd feleslegesen várakoztunk még egy kicsit, elnéztük(elnézték) a menetrendet, így nem a 4:11-s, hanem az 5:11-s vonattal jöttünk. Én azt a plusz 1 órát már kissé feleslegesnek éreztem. A túrát élveztem, a felérésig semmi gáz nem volt, aztán meg romlott a helyzet és lett, ami lett.)

Kedden voltunk evezni. Ábel, Emma, - 5 éves, Ő lett a kormányos -a szüleik és Én. Frenetikus volt. Az elején iszonyatosan szét voltam csúszva, a végére Ábel szerint sokat javult a helyzet, - onnan lehetett is javítani... jézusom - talán nem reménytelen. (Ő azt mondta, hogy első alkalommal ez jó.) Közöm sem volt eddig a hajókhoz. Soha nem kajakoztam/kenuztam/eveztem, szóval érdekes volt, de utálom, hogy ilyen béna vagyok. Kicsit elkesertített. 

Szerdán volt egy összezörrenésünk, megint egy hülyeséből indult, megint miattam, bár kellett hozzá a felfortyanása, ami után jött minden. Azért megbeszéltük. Korábban jöttem, mint ahogy terveztük, mert APEH-ba kellett mennie és nem edzeni ment.  
Ezen kívül szerdán volt a születésnapja is, szóval rávettem kedden, hogy várja meg velem az éjfélt, mert fel szerettem volna köszönteni. Fent is maradt, bár az, hogy 5:50-kor kel hétköznap kicsit megnehezítette. Egyébként kilós gumicukrot, könyvet - egy sorozat egy kötetét, amit gyűjt - és egy 1990-s képeslapot kapott, amin érdekességek voltak abból az évből. Örült. Remélem. 

Mindig félek azt mondani, hogy most jó, mert sok az összezörrenés. Szóval... szeretem, szeret... most inkább azt mondom, hogy rossz csak nem lehet. :)

Szombaton beköltözöm a koliba, szóval ma voltunk tüdőszűrőn és vásárolni. Szép kör lesz az is, de utána jön. :) 

Múlthéten csütörtökön voltunk állatkertben. 4 után mentünk így kicsit rohanós volt a móka és volt olyan állat, amit már csak bent láttunk, volt amiről majdnem lekéstünk, volt, ami zárva volt már, mire 6 után odaértünk, de érdekes volt és jó. Még mindig szeretem. Kicsit sajnálom, hogy a zsiráfok nem voltak kint és az elefántokat is csak távolról láttuk, de élveztem. (A viziőacik pedig kapják be, mert csak a hátukból mutattak egy púpot, amúgy a víz alatt tartózkodtak.)

A hétvégén voltunk nálunk is. Nem volt zökkenőmentes, de azért jó volt.  (Ahogy az lenne szokott...)  remélem nem csak szerintem...

Ma találkoztam Balázzsal. Régen beszéltünk, néha furcsa is volt, aztán rövidnek bizonyult az idő, mert még beszéltünk volna. Néha baromi jóban vagyunk, néha utáljuk egymást. Van, ami nem változik.  Beszéltünk a Volt-s, Sound-s, Szigetes dolgozós élményeiről, a hétvégi tervekről és feszegetett egy kényes témát is, amihez semmi köze, de azért örültem, hogy láttam. 

Holnap megyek Ábelékhez, majd jövő szerdán jövök haza. Jó hosszú lesz, de akkor lesz a születénsapja és mindenképp fel szeretném köszönteni, így abban állapodtunk meg, hogy maradok. Remélem nem lesz túl sok. A szülei vasárnap jönnek haza, - Bulgáriában vannak a két húgával nyaralni - addig csak mi meg a bátyjai leszünk náluk. Ő hétköznap délelőttönként dolgozik, én alszom/olvasok/tanulok. Már egészen megszoktam és így legalább látom. (ezen mondjuk Balázs és Marika, akivel ma még összefutottunk, picit csodálkoztak. Azt hitték így, hogy dolgozik nem is találkozunk.)

Szombaton Grenma koncertre megyünk a ZP-be ketten, vasárnap Macipark és Éjszakai Túra Veresegyházán a tavaly nyári pajtásokkal - illetve néhányukkal  és két idegennel. Jó lesz. Annak kell lennie. (Picit félek, hogy félresiklik.)

Újabb napokat töltöttem el náluk. MIvel dolgozik délelőttönként ez tűnik a legegyszerűbbnek, de néha azért furcsa. Csütörtökön mentem, vasárnap este jöttem. Jó volt. Beszélgetős, tervezgetős, nevetős, néha picit befordulósmegbeszélős, Belfrit uzsónnás, Margitszigetre menős, közös fürdőzős, medencézős, picit hasfájós, fejfájós és pirosnapozós, de valahogy jól sikerült.

A vége picit elrontódott, szerencsére csak a legvége. Úgy tűnik jó...most...ez...így. Remélem. 

A héten elvileg állatkert kettesben, jövőjéten macipark és éjszakai túra Veresegyházán a többiekkel. A pontosítás még folyamatban.

Én, miután elküldtem a képet: Utálom az esőt. Ő: Azért majd kapsz egy puszit. :)

Update (2012. 08. 26.) : Azóta már teljesítettük. :)

Hűha, annyi mindent le akartam írni, de soha nem lett belőle semmi, most pedig alig emlékszem a történésekre. Fenébe.

Volt az a bizonyos találkozás az edzőtáborozás után... Volt benne jó és rossz, voltunk a szüleivel a Balatonon és megkértek, hogy tegezzem őket, aztán nálunk is voltunk egy keveset, Áporka, koncert, miegymás, hétvégézés, szerdáig itt volt, furcsa, rossz elválás volt, azóta az is rendeződött.

Mielőtt Visegrádra és a nagyszüleihez mentünk Tahiba még volt egy közös hétvége, de nem rémlik semmi. A kiruccanás Visegrádra jól indult, aztán elromlott, mert a szárnyashajónál volt egy kis kavarás és ez lelombozta. Engem is, de utána csak együtt voltunk, na. Utána felsétáltunk a fellegvárhoz, nyüszügtem, kinevetett, mert miért ne :D - pedig csak utána jött a neheze az alternatív úttal, a lábam alól eltűnő talajjal, pánikkal és halálfélelemmel. Tényleg féltem, valószínűleg látszott is, van néhány sérülés, neki pedig lelkiismeretfurdalása volt/van, de én csak azt utálom, hogy ügyetlen (szóval béna) vagyok. Mindegy. Felértünk, sétáltunk, fényképezkedtünk, elvoltunk, aztán elmentünk a Királyi palotába, majd elbuszoztunk Tahiba, ahol a nagymamájáéknak van egy nyaralója. Ott voltak az unokatestvérei is. Ott is aludtunk, másnap jöttek a szülők, volt bemutatkkozás, ebéd, stb, stb. Jó volt, na. Szombat este volt egy kisebb összeakaszkodás. (Mert nekem akkor jut eszembe pofázni, amikor majdnem alszik, nem ért meg elsőre semmit. Mivel az utóbbi felbaszott szépen össze is zörrentünk. Hülye Edina...) VAsárnap jöttem haza, akkorra talán sikerült megbeszélni a dolgokat. Tényleg jó volt a kiruccanás és minden más is, de akadnak zökkenők...

Évforduló. Hm. 1 év. Szerettem volna, ha picit más az a nap. Picit az is volt, de állatkert helyett moziztunk,- A Városligetig eljutottunk azért - mert esett az eső. Ez lehangolt, nem tudtam tetszett-e neki az ajándék, pocsék hangulatom lett, pedig még virágot is kaptam és Ő is ott volt és tulajdonképpen jó volt minden. Ehh. Valamiért úgy éreztem, hogy csak én spiláztam túl a dolgokat, neki nem jelent annyit. Hülyeség az egész. Ott is volt összezörrenés, mert nem tudtam, hogy értessem meg vele, hogy semmi baj, csak kicsit befeszültem. Az este folyamán azért javultak a dolgok. :) Ennek ellenére - és a hazaút előtti mufurc ellenére, ami a minek vagyok ott, ha más jobban érdekelte az utolsó 1,5 órában - jó két nap volt, utazás közben azért sikerült megbeszélni és nem váltunk el rosszul. Furcsa helyzetek ezek...

Csütörtökön jött, pénteken indultunk nyaralni, volt bújás, - de még mennyi - vannak közös képek, volt nevetés, kártyázás, egy ágyon alvós ölelkezős esték. Furcsák ezek a tizenxemberes nyaralások, de a zsúfoltság és mindenféle dolog mellett jó volt és szerencsére Ő is jól érezte magát Tegnap nálunk voltunk, délután ment, mert még átvette a rendelését egy boltban. Hmmmmhmmmhmmm.

Hülye blogol és hülye én. Picsába. Most nincs kedvem újraírni a bejegyzést. Volt benne az átlagomról, róla, jóról és rosszról. Majd legközelebb. 

Tegnap levizsgáztam, kettes lett, - rossz téma, gyors belezavarodás a mentőkérdésekbe - kiköltöztem a koliból, anyáék hazahoztak, ma reggel leadtam az indexem, ma pakolásztam és még van egy kis dolgom, de már nagyon nem megy.

Holnap elvileg megyek hozzájuk, aztán Ő jön, hétvégén koncert, amit egyikünk sem fog szeretni, de vicces lesz és megígértem a családnak, hogy megyünk. Jó lesz... Pontosan még nem tudom a dolgokat, de jónak kell lennie, miután eddig nem láttam és napi 1 (max2) sms-t váltottunk. Hiányzik mostmár a találkozás is. 

Utána nem tudom, hogy lesz, de ez most még nem is érdekes. Azt hiszem ezt majd kitaláljuk jól. :) (Nem, nem értelmes a mondat.) 

Remélem, hogy jól indul és jó is lesz a nyár. Kiderül.